Ő mindig kérdezi mik a terveim a jövőre....
Tudod,azt hiszem tervek, vágyak mindig születnek és halnak el, ahogyan változik a világ is velünk.De jobban belegondolva,aki ismer tudja, hogy az apróságok tesznek boldoggá.Apró részletek,tervek vannak most is.Meg persze a nagyok,idézőjelben.
Álmok Vele,és Velük,akik nélkül nem lehetnék itt és ilyen.És ezekben az álmokban ott az elmúlt idők ál
landósága,amikor úgy tudsz tervezni, hogy ismered a múltad.Így november végén álmodom a hóesést,séta közben hóangyal csinálást.Takaróba burkolt csillagnézést Vele.
Lékpecát,Korcsolyázást a tó jegén, forralboros estéket a többiekkel.Amikor tele a stég,és mi mind együtt vagyunk a jó melegben, pedig odakinn hóval borított álmát alussza a tó.Amikor éjjel a rianások égzengő hangjára ébredsz, és reggel látod, hogy a keményszívűnek álcázott barátod a jégmadarakat eteti.
A barátokkal való pókerestét, amiko "púderos táska" a menü.amikor mindenki úgy csal, ahogy nem szégyenli, és Csaby kézből issza a kólát.
Álmodom Helt mosolyogni és Julien táncot járni a jégpályán,de idén először mást is álmodom.Munkát, saját életet Vele.Otthont,ami az enyém,egy felnőtt életet,amit talán elhoz a csalóka jövő.
Igazán nem nagy tervek,talán nem utópia,de a boldogság sokszor a részletekben rejlik.Merj nagyot álmodni, de lásd meg a lehetőséget az apróságokban.
(Remélem tetszenek a képek,igazán klasszak, és nem azért, mert jól sikerültek, hanem mert szeretem őket)
Csók, Julia