Tűsarkon a világ

Ma bizony már ünnep van.Ünnep a szívben és ünnep a házakban.
Ilyenkor már fenyőillatú az otthon melege.Karácsonyfa áll valahol a lakásban,és a szívekben várakozás lakik.
Mindenki vár valamire,egyesek valami meglepetésre,mások arra,hogy együtt legyen végre a család,megint mások csak szeretetre és békére.Bárhogyan is legyen azonban,egy biztos a karácsony olyan ünnep,amit mindig várni fogunk,valami misztikus,szeretetteljes várakozással,lelkünkben csenddel,nyugalommal.Ilyenkor eszünkbe jut az első karácsonyfa,amire emlékszünk,és azok is akik körülötte álltak egykoron.Szeretettel emlékszünk vissza rá,és ugyanolyan ragyogó szemmel nézzük talán most is a karácsonyfát.
Talán ezen az egy napon mindegyikünk gyermek,ismét.

Kedves olvasók,mi ezennel kívánunk nektek Békés,Boldog Ünnepet.Bejglit az asztalra.Szeretetet a szívekbe.Örömöt házatokba
 

Már kezdem unni,hogy ebben a blogban minden a szerelemről szól,de nem tudok mit tenni,megintcsak ez foglalkoztat.
Este Petivel volt egy érdekes beszélgetésem,a szeremről.Megértem őt,és igazat adok neki sok mindenben,de vannak mondatai,amitől minden porcikám irtózik.Leírni a szerlemet kémiával? Elvonási tünetekkel?Igen,lehetséges,sőt igaz.De a következtetések,minden esetben helyesek? És rá lehet húzni mindenkire egy sablont a kémia alapján?Azt hiszem nem.Mindannyian másképpen szeretünk,Ha elutasítanak,másképpen fogjuk megélni.
Menekülni fogunk,de hogyan?Máshoz,máskor?Megbújunk nyalogatjuk a sebeinket?Vagy belemosolygunk a világ szemébe hamis mosolyunkkal,hogy lássa,mégsem okozott nekünk kárt?
Egyik sem jó,így utólag visszagondolva.Talán mindtől jobb lesz,talán rosszabb,de  a szerelemre nincs gyógyír.
Főként akkor,ha mást vársz el,mint amit kapsz.És mást adsz,mint amit elvárnak.Sokszor nem is veszed észre milyen balga vagy,hogy abba lépsz bele,aki talán a legtöbbet jelenti neked.
Nevetséges,de bevásárlás közben még a hentesnél is ez volt a téma.A beteljesületlen szerelem.Ennyire csodás lenne?Gondolj csak bele,a sok költő,író,történelmi személyiség csodás levelezései,valahogyan megteremtett zsabóval bevont,parfümillatú vallomásai.
Belegondolva talán jobb is,hisz a szerelemtől kaptak ihletet,továbbvitte a lángolásukat,a vágyakozásaikat.Elérhetetlennéé tett olyasvalakit,aki ha elérhető lett volna egyszerűen megszürkül,s beleveszik a mindennapok valóságába.
Itt visszakapcsolnék valami szívemhez közel állóra a Szex és New Yorkra,mikor Carrie odafekszik Big mellé,elveszi a szemüvegét és felolvassa neki Beethoven szerelmes levelét.Gondolod,hogy ma is reneszánszát éli a beteljesületlen szerelem?Ha jól sejtem sosem ment ki a divatból,csak megszűnt szem előtt lenni.Ma már valljuk be nem nagyon írunk szerelmes levelet senkinek,pedig jó lenne.És jó lenne felismeri,mikor ezek a csenden sunnyogó meg nem örökített szerelmek elsétálnak melletted.
 

Csók,J
 

"Már az ágyban Hozzád szállnak gondolataim, én Hallhatatlan Kedvesem, itt-ott vidáman, azután ismét szomorúan, várva a sorstól, meghallgat-e bennünket? - Élni csak egészen Veled tudok, vagy sehogy. Igen, elhatároztam, addig bolyongok a távolban, míg csak karjaidba nem repülhetek, nem érezhetem egészen otthon magamat nálad és nem küldhetem lelkemet általad átölelve a szellemek birodalmába. - Igen, fájdalom, ennek így kell lenni - El fogod bírni, annál is inkább, mert ismered irántadvaló hûségemet. A szívem sohasem lesz másé, soha-soha. - Ó, Istenem, miért kell távol lenni attól, akit annyira szeretünk! És mégis életem Bécsben, akárcsak most, nyomorúságos élet - Szerelmed a legboldogabb emberré tesz. - Mostani éveimben volna szükségem némi egyhangúságra, egyformaságra az életben - meg volna-e ez a mi viszonyunk mellett? - Angyal, éppen most értesülök arról, hogy a posta mindennap indul - be kell tehát fejeznem, hogy azonnal megkapd a levelet. Légy nyugodt! Csak létünk nyugodt megítélésével érhetjük el együttélésünk célját. - Légy nyugodt - szeress engem! Ma - tegnap - milyen könnyes vágy utánad - utánad - utánad. Életem - Mindenem! - Isten Veled! - Ó, szeress továbbra is, ne ismerd félre soha leghûbb szívét a Te szeretõ Ludvigodnak.

örökké a Tiéd
örökké az enyém
örökké a miénk
L."
 

A gimis évek mély nyomot hagytak bennem. Szerettem Bajzásnak lenni és büszke voltam arra, hogy ott tanulhatok. Humán tagozaton végeztem 2006-ban. Az ott töltött 4 évre ma is jó emlékekkel gondolok vissza... és hogy miért írok most erről? Ezt álmodtam, hogy megint a Bajzában vagyok, de már csak mint egykoron idejárt diák.

Tanáraimmal, osztálytársaimmal jól kijöttem, bár voltak nem kedvelt tagok :) de hol nincs ilyen? Legnagyobb csatám (amire ma is büszke vagyok) a matekkal volt. A kedves Soós Tanár Úr majdnem megbuktatott, mert nem csípte a búrám... majd 5-re érettségiztem :) ezt valahogy nem tudta feldolgozni, mert pászor tajtékozva követt ... De azért meg kell hagyni az ált sulis matek tanáromnak is volt egy fejszerkezete mikor megtudta, hogy közgazdásznak készülök :)

A másik csatám a spanyol volt, valahogy ez a nagyon kedves tanárnő sem élvezte társaságom (én sem az övét) de viszont a spanyol nyári kiruccanások maradandó élményeket hagytak benne.Csak feküdni egy kellemes nap után este a meleg homokban és nézni a csillagokat, hallgatni a hullámok zaját :) ... csak azt tudom mondani lehet nyálas de PRÓBÁLD KI!!!! Vagy bulizni, a Ramblán szőlőt eszegetve sétálni a nagy Fiestában... megcsodálni Gaudi vagy Dalí művészetét, vagy ott a foci.... áááá ha ezek az élmények kimaradtak volna, nagyn bánhatnám. De a legnagyobb az volt mikor Tossában verőfényes napsütésben mentünk hajókázni, csak a tenger olyan szinten hullámzott, a hajónk meg olyan pici... a legfrankóbb az volt mikor rájöttem h még tériiszonyom is van, az üvegfenék miatt :)

Az osztálykirándulások is adták az ívet rendesen :) Muzsik és Of nagy páros volt...

Besitos ;) Hell...

Sablonos mondat,biztosan mindenki hallotta már.Változások korában élünk.
Ha visszagondoltok ez a mondat valahogyan mindig csalódottsággal vegyes csendességgel hangzik el.Talán azért,mert a múltunkból élünk,abból építkezünk mindannyian,és valóban,nehéz kevésbé ragaszkodni a gyökereinkhez.
Ohh,annyi minden kavarog bennem,hogyan is oszthatnám meg,hogy meg is értsetek.Ma reggel olvasggatam a kommenteket a blogon,figyelmetekbe ajánlanék egy kommentet Inuittól,amiben Popper Pétertől közöl.Kicsit elgondolkodtam rajta,igen,sokmindenben igaza van.A szerelem nem egy megfogható tárgy,hanem a vágyaink kivetülése.Nem tudom szerencse-e vagy sem, de zsendült korom ellenére rengeteg különböző élethelyzetbe csöppentem a szerelem kapcsán.Vannak tipikus hibák,igen vannak minden kapcsolatban,amikor a szőke herceget várod,és csak később hullik le a fátyol,derül ki,hogy ő valójában minden,csak nem a te szőkéd.Másnak látod,mert mást akarsz látni,majd rettenetesen sajnálod magad,csigaházba rejtőzöl,és mindenkinek elmondod milyen rossz most neked,de valójában jólesik önmagadat sajnálni.Segítséget vársz és közben mindenkit elutasítasz.Csalódni fogsz,főleg ha azt várod,hogy megmentsen.Kitől? önmagadtól?Miért?csak azért mert neked fáj,mert téged megbántottak?
Változtatsz,megfogadod.A barátaid felé fordul a gondolatod,talán jobb lenne egy olyan kapcsolat,amely a kezdetektől biztos barátságon alapul.Kipróbálod,és rájössz,hogy hiányzik belőle valami,igen a szenvedély.Sablonossá válik,mert ahoz,hogy két ember összetartozzon kell valami.Valami más.
Talán fel sem tűnik,hogy a közeledben is megtalálhatod amire vársz.Nem,nem lesz majd tökéletes,mert amikor kézenfogva sétáló párt látsz,csak a vaníliaszínű álmot látod,és nem azt a regeteg munkát,küzdést,megértést és toleranciát amit egy kapcsolat jelent.Meg kell hogy találd magadat valakiben,azt akit örökké keresel és végül a tükörben látod meg.Abban a tükörben amit ő tart majd eléd,hogy megmutassa,ember gyarló vagy,ha szeretsz.Ha igazán szeretsz.
Bántasz és bántani fognak majd,menekülsz és üldözni fognak.De ha megállsz majd egy pillanatra rájössz,egy percnyi boldogság sok rosszat elfeledtet,és megéri,hogy küzdj,hogy változz és veled együtt változzanak a dolgok.
 

Visszakapcsolva,én is változom.nem hiszem,hogy kevésbé lennék  színes,talán csak más,talán csak a színek lettek mélyebbek,árnyaltabbak.Nehezebben elfogadható,de boldog vagyok.Keresem a helyem,ebben a nagyvilágban.A lelkesedésem a régi és töretlen.Bizony, más lettem,de nem feltétlenül rosszabb.Diszkó helyett másra vágyom,igen lehet ezzel csalódást okozok,de már nem az én világom,és erre részben a lányok döbbentettek rá,amikor bepasiztak,és mással nem törődve ott hagytak az embertömeg közepén,egyedül.Akkor döbbentem rá,nem az én világom.Nem attól érzem jól magam,ami ott megy,hanem azoktól,akikkel ott vagyok.De ha egyedül vagyok mi értelme?
Jobban értékelek egy baráti beszélgetést egy pohár borral,egy sétát Pasival,csillagnézegetést a párommal.Bármit,csak nem ezt.De ez nem azt jelenti,hogy bárkit kevésbé szeretnék,csakis annyit,hogy az elmúlt időszak ráébresztett lesz idő,amikor majd magamra hagynak és akkor is boldogulnom kell majd.
Senki nem egyforma,mégsem ad ez okot arra,hogy pálcát törjünk valaki felett,főleg,mert nem tudhatjuk mi megy végbe benne.

Most csak ennyi,Csók Julia

 

Jön, jön, jööööön! Ez nem egy pornófilmben elhangzó nagymonológ részlete, bár az is lehetne. De itt a szemeszter vége, amikor rengeteg csillogó szemű diák vár tőlem megváltást matematikából (néhány maratoni óra keretén belül), utolsó simításokat végezzük a beadandó házikon, készülünk az utolsó zárthelyikre. Igen. Ilyenkor a nappal/éjszaka határ megszűnik és már mikuláskor minden kis gépész tudja, hogy csak egyet kell aludni karácsonyig. :) Ez a folyamatos Day/Night Shift időszaka, ami mindig is feledhetetlen élményt nyújtott mindannyiunknak. És most megosztom eme csodát veletek... illetve megosztanám, de a lányok már leléptek valami istenverte Benkő-Showt, vagy mit nézni... na ennyit a blogkirálylányokról, meg az MSN hercegnőimről. :). Még a Szandi is lelépett "Benkősózni". Egy világ omlott össze bennem. Ti nem tudjátok, milyen az nekem ,hogy ha én itt ide írok ti meg mentek nézni valami vén gyíkot egy szál mosolyban lantolni. De én akkor is posztolok... VÍV LÖ REZISZTANSZ!!!!!

Erről meg nem tudunk lekattani a Lalyval. Agyunkra ment a nájtsift:) Ez így ebben a formában addiktív és nem lehet lekattani róla. Mi folyik itt Irakban? Kezdem sajnálni az arabokat...

https://www.youtube.com/watch?v=j8rm56hTDDs

Ez meg az Agyalágyult Ábival a nagy kedvencünk ilyenkor... angol nyelvtudás szükséges!!! :))) (Csak azért, hogy ennek a bejegyzésnek a női bloghoz méltó érzelmi tartalma is meglegyen) hehehehe

https://www.youtube.com/watch?v=-zHVW7Zy_vg

Mi másról lehetne írni egy női blogban, mint az érzelmekről és a párkapcsolatokról. Remélem ezzel elnyerem majd a női olvasók szivét és megbarátkoznak a gondolattal, hogy a tűsarkúak mellett egy pár bakancs is van. Ami jó saras, de kisuvickolja magát, amíg beleblogol a Hell meg a Dzsúlia életébe :)

A minap a Hellel beszélgettem és nem is lenne nőből, ha nem került volna szóba "a pasi, aki ellopta a szivét". Nem jó ilyet hallani. A beszélgetés szép lassan új területeket érintett: ki mit keres egy kapcsolatban? A válaszokat az ő esetében sejtettem, vagyis inkább tudtam. "Valaki legyen ott, amikor éjjel felébredek. Öleljen át reggel. Tudjon szeretni..." Hát nem ezek szoktak a fő szempontok lenni.:) Sok lánnyal beszélgetek és sajnos azt tapasztalom, hogy szegénykéim az elemi vágyakat nagyon sokszor összekeverik az érzelmekkel és kétségbeesetten kapcsolatból kapcsolatba rohannak, romba döntve mindent maguk körül... De részben ők maguk is meghalnak és szép lassan kiégnek. Soha többé nem találják meg azt az érzést, amit az első csalódás belőlük kitépett. Pedig azt keresik...

És így az érzelmek nagy óceánja lassan befagy, de van még néhány jégtörő hajó. :)A fedélzetén "álmodozókkal", akik még hisznek valamiben és bár az élet megsebezte őket, inkább leülnek és várnak, míg sebeik begyógyulnak és újra partot érnek...

Ez annyira lírai lett, hogy nem is a saját nevemen posztolom, hanem inkább a női írói álnevemen :)

                             Dzsúlia Stiffler :) (Várja a kommenteket "áj tács májszelf" jeligére:))

Hát igen. Életemben nem blogoltam még de ezt is el kell kezdeni. Mivel a Judy néne küldött nekem meghívót, akkor már élek vele. Nem tudom mi vezérelte szerencsétlent, amikor is egy férfiállatot hívott meg posztolni egy női blogba. Ha úgy gondolta, hogy én annyira "mácsó á mánó" vagyok, hogy elbírok két nővel, akkor puszi a hasára és most dagadok a büszkeségtől. Azzal fogok a többieknek hencegni, hogy két nővel blogolok egyszerre. :) Abba bele sem merek gondolni, hogy "beleillek a profilba" és érzelemtől hullámzó "kozmós" bejegyzéseim lesznek. Vagy kénytelen leszek felfedezni a magamban rejlő nőt. Bár... unokahúgom a múltkor kisminkelt, amikor be voltam náluk lőve, de ez egy másik történet. Na de kezdjük el, és majd meglátjuk :).

Nem tudom Ti hogy vagytok vele, de nekem így az év végefelé jóleső érzés fellapozni a naptáram, hogy mik is történtek velem, illetve felidézni a szép emlékeket. Nektek melyek voltak a 2009-es év legszebb pillanatai? Vagy mi történt Veled, ami 2009-re fog majd emlékeztetni?

És, hogy én mire fogok emlékezni? Most kronológiai vagy érzelmi sorrandben írjam? :) Kronológiai nyert!!! :)

Utólsó vizsgaidőszak a KRF-en azért mély nyomokat tudott hagyni, vagy a Ballagóbál. Egy nyári estén a Republic koncert is emlékezetesre sikerült, köszönhetően a barátoknak :) Egy Gergő nevű srác... Az éjszakai fürcsik Demjénben. Szakdolgozatom kibontakozása.

Ezek a dolgok, meg még ezer más, csak így ezek voltak a legjobbak a legszebbek amik engem 2009-hez kötnek... nah de mégvan hátra egy kicsi :)

Pussz Helga.

Hellobello everybody! Először is szeretnék elnézést kérni a felszívódásom miatt! Egy picit lekötöttek más dolgok, és nem igazán tudtam összeszedni a gondolataim egy blogbejegyzés erejéig. Meg nem is igazán akartam a problémáimon agyalni, hagyom hogy maguk oldódjanak meg :) mert ezek olyan megoldathatatlanok... És hogy mi a probléma? Pasik... jah... van egy pár csodabogár! Szerintetek létezik az hogy valakit túlszeretsz? Szerintem igen, sajnos... mikor úgy az illetőre rázúdítod az érzelmeid és hú várom a csodát... Abba úgy igazán nem gondolok bele, hogy ez a másiknak mekkora teher, mert szerintem az, márha magamból indulok ki. Valaki mint derült égből a villámcsapás szerelmet vall... akkor lefagy a rendszer, de rendesen. Az utóbbi hetekben ez a trendi az életemben. Lassan kezdek félni! Nem tudom én olyan csaj vagy, hogy az első nézésből képes vagyok leszűrni, hogy haveri viszony lesz vagy akár kapcsolat... és utána jön a kedvencem, a próbálkozások, amitól időnként sokkot tudok kapni. Ebben az évben sajnos ez egy jó párszor elő is fordult, és olyan rossz érzés mondani azt hogy nézd ezt másként gondolom. Sajnos vannak olyan sajátosságaim, ha kétségbeesek nem igazán tudok értelmesen gondolkozni vagy cselekedni, az akkor nem is én vagyok... Vannak még más csodás képességeim is :)

Manapság benéztem pár blogba itt-ott, illetve a környezetemben is tapasztalok dolgokat, elvárásokat... Lassan az kezd kirajzolódni, hogy alig van olyan ember, aki harmóniában él magával és a környezetével, lelkileg stabil lábakon áll és boldog... De mi az a boldogság? Van egy autód, házad, munkád, pasid és egy baráti társaságod? Ha ez megvan akkor boldog vagy? Lehetne itt filozofálgatni, de mindnekit más tesz boldoggá... Sajnos egyre ritkábbak azok a dolgok amiknek tudunk örülni. Igyekszem minden napban (még a legszarabban is) megtalálni a szépet. Szeretek este sétálni, délután filmet nézni és teát szürcsölni, készülni a karácsonyra, legújabb találmányaim kifejleszteni anya konyhájában amitől néha csak lazán kap egy frászt, vagy csak zenét hallgatni és a zöld labdámon trónolni és csak álmodozni... de egy aerobic óra is csodákra képes! Nehéz a rosszban meglátni azokat a dolgokat és miérteket, amiket az előnyére fordíthatunk. És azért mert mindennek oka van... Most erre Szapy barátom azt mondaná, hogy nyugodjak le és Take it easy! De milyen igaza van ált szeretek dolgokat túlkomplikálni, de fölösleges... ahhoz kell képesség, hogy le tudjam őket szarni és átlépni az akadályokon :)

Sweet kisses: Hel...

Igen,kicsit ünnep, mert Pasi aki szívem egyik csücskének vitathatalan birtokosa végre megkapta élete első rendes állását.Habár kezd megrémiszteni, mert óriási önállóságra tör,sőt,kezd önbizalma lennni.
Pasi amúgy nem a pasim,viszont tökéletesen illik rá az elnevezés,mert igazi pasi.Nem mellesleg,pedig marha jó lába van, csak nem hiszi el nekem.
Igazából már fél órája ülök itt és próbálom őt jellemezni, de hát annyi jót tunék róla mondani, hogy a végén tuti beképzelt lenne.(már amúgy is az).De egy biztos, tőle mindig kapsz kritikát, ha arra van szükség, de bármikor talál benned jó dolgokat,és azt is észreveszi amit mások nem.Elég belőle öt perc,és jobbnak érzed magad.Kicsit fura hatással van a csajokra, már akiket nem savaz szét,hogy azok kolostorba vonuljanak örök életükre...
Szóval felettébb büszke vagyok,eme hímpéldányra...mondhatni sínen van....

Másrészt picit ünnep, mert végre kész vagyok a karácsonyi takarítással a részlegemben, és jelentem egész jól néz ki minden.Így már nagyobb kedvel kezdem a napot.Főleg azok után,hogy láttam szeretitek a blogot,kommenteltek és olvastok minket,azért számomra ez is fontos.éss még valami,de az már egy másik történet....

 

Bocs,hogy ma kicsit dekoncentrált posztot kaptatok,de hát ilyen is van nálam.=)
Jahh és mielőtt elfelejtem, Pekka te lusta disznó,írjál!
 

Csók,Julia