Tűsarkon a világ

Ha látnál minket a Hellel, szerintem sok minden eszedbe juthatna rólunk.Valószínűleg az utólsó lenne az, hogy kifejlett közgazdászok vagyunk.Amikor végigvágtatunk a városon,kisminkelve, tűsarkakon!, szerintem senki nem gondolja hogy épp a világ problémáit akarjuk megoldani.Több kevesebb sikerrel.
Nemrég, ahogy elmentünk kávézni kezembe került az egyik ismert gazdasági hetilap.Fellapozva eszembe jutott egy régi projektünk.Mikor elindult ez az egész válság, azzal ütöttük el a buszos időt hogy összeraktunk egy portfóliót, ami válság idején talán még többet is hoz.
Pár unalmas utat elütöttünk ezzel, közben vidáman szemléltük, hogy a körülöttünk ülők, milyen fejeket vágnak.Felszáll a két festett hajú cica.Megtémázzák a szokásos köröket.Pasik, világ, napi hírek.Aztán előkapják a kis trendi tatyójukből a tőzsdehíreket és osztanak szoroznak.Ezzel mindig el is ment az idő, most pedig hogy már nem járunk suliba, el is felejtkeztünk róla.
Aztán a lapot forgatva eszünkbe jutott és megnéztük hogy muzsikálna a portfóliónk.Mint kiderül mégse hiába ültünk annyit befektetésen....azóta rég gazdagok lennénk.Kicsit el is játszottunk a gondolattal, h mit kezdenénk annyi pénzzel hirtelen a zsebünkben...azt hiszem nem lenne rossz.
 

Mi ebből a tanulság? Azt hiszem csak annyi, hogy ha nem lenne csordaszellem, mi sem kerestünk volna ennyi pénzt, majdnem..
És talán még annyi, hogy senkit ne ítélj meg elsőre, mert még egy kifejlett közgazdász is álcázhatja magát...

Csók, Julia

Nem vagyok nagy kávérajongó, de a hozzá kapcsolódó társaság megszépíti napjaid... Kedden Judittal Gyöngyösön taliztam és ritka, de elmentünk kávézni. Sokszor nem azon a dologokon van a hangsúly amit kimondunk vagy teszünk, hanem ami mögötte van. Egy őszinte beszélgetésről. A barátaim kezdenek leszokni, ha mondhatom így a jótanácsok és a hozzá kapcsolódó ötletek adásáról. Hogy miért? Megyek a fejem után. Ha én ezt rózsaszínnek látom, és kollektív mindenki azt mondja h ez márpedig fekete... nos az nem úgy van. Én életem én döntéseim én akartom!

Ez a kedd is valami ilyen volt, csak itt már nem új ötletek és frankó észosztás volt nagy életbölcsességekkel, hanem a másik segítése a céljához. Ha kell egy segítő kéz nyújtása, egy vigasztaló ölelés ha sírni akarsz. Ez valami új dimenzió. Furcsa, mert az ember a barátaitól tanácsot kér és néha felülbírálatot döntése helyességeihez. De mikor magad nem tudod hogy mit szeretnél vagy mi a helyzet nem könnyű... főleg tanácsot adni, mikor helyből támadsz.

A suli még mindíg suli, könyvtárba néha jó benézni, pár új hasznos ötletért a szakdolimhoz. Kell egy kis inspiráció, egy új ötlet ha elakadtál... ott valahogy mindíg találok szelet a vitorlámba ami előre visz.

Nos és sokszor az élet másik nagy elixírje: A SÜTI! Gyöngyöshöz három dolog köt igazán: Kórház, KRF és a süti. AZ első azért, mert ott születtem, a második, a fősuli, harmadik pedig sokszor minden problémát megold és ha tisztességes mennyiség van már belőle bennem még a legnehezebb gondjaim is könnyebbnek tűnnek!

Csak ennyit szerettem volna most!

Pussz! Hel...